1993-12-04. Szombat
Reggel szokas szerint takaritassal kezdodott a nap. Reggeli: kocsonya; finom volt.
Robi lement segiteni Nagy Lajos bacsinak (valamilyen fali ige-fakat csiszolgatni). Nem sokkal kesobb megerkeztek Ibiek; Jancsi is atoltozott es lement Robi utan. Tomi nyuglodik ("Mi lesz velem? Nem vesznek fel sehova. Hiaba, nem tudok tanulni." stb, stb). Kozben azert - apu keresere - kisoprogette a nagyszobat.
Eva ebed elott nem sokkal jott haza.
Elegge nyugisan telt el a nap. Csak semmi megeroltetes!
Zoli hazatelefonalt, hogy jon, s bejelentette - apunak meg anyunak - hogy a mai enekora lesz az utolso, ugyanis itthon befejezi zenei palyafutasat. Anyu sirt utana, es ez volt a tema egy darabig. En ki is jelentettem, hogy nem ugy lesz az! Igazam lett. Apu beszelt Zolival, es megallapodtak, hogy ez az ev meg "vegigmegy".
A delelott folyaman jott Bodi Geza. Csengetes, nezunk ki Tomival a nagyszoba ablakabol: Bodi Geza! Tomi rohan fel a kicsikhez megvinni a nagy hirt, de fentrol mar sugarzo arccal rohannak lefele: "Jott Bodi Geza!" Apu az ebedloben leultette, ott beszelgetett vele. Lett aztan nagy leskelodes, hallgatozas, kuncogas, nevetgeles, stb. Azt allitotta, hogy megtert, elhagyta az italt, es penzt kert. Nem tudom, hogy Apu adott-e neki, mindenesetre magaval vitt (szokas szerint) egy biciklivazat, egy kerekkel.
Ebed: szuperfinom krumplileves szornyuseges paradicsomos kaposztaval. Persze a tobbsegnek ez utobbi is izlett.
5-tol enekora. Tominak nem volt kedve jonni, Tibi nem tudom miert nem jott. Utana G. Viki eljott hozzank apuval beszelgetni.
Vacsora utan Ibi - Apu engedelyevel - olvasott nekunk a lanyszobaban: Kastner: Az emberke. Itt alszanak ma, ugyhogy holnap folytatja majd. *
2004-12-04
Elmélkedések 2004 augusztusában.
Lassan huszonhárom éves leszek. Hol tartok? Hiszem, hogy Isten kegyelméből újjászülettem és örök életem van. Ennek következtében nem tartozom e világhoz, s csak vándorként kell járnom e földi életet mint aki a fentiekre tekint, és a maradandót várja. Ebben nem nehéz hinnem, mert nap mint nap látom ennek valóságát. Lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy más vagyok, nem tudok egy lenni közölük; a "kegyelem foglya"! Ennek ellenére kissé paradox módon elemi erővel tör fel bennem a vágy számtalan e világi dolog után. A mondás: "bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget" valamilyen szinten lefedi ezeket a területeket.
A bor, mely elbódít megfelel a reflektorfénynek, emberek elismerésének, irígykedésének. Mi pedig "ne legyünk hiú dicsőségkívánók". Isten egészen mást tervezett számomra. Azt ígérte, hogy megtanít arra az útra, amin járnom kell. Ez az út csakis Krisztus követése lehet. Ennek pedig egészen más gyümölcsei vannak. "Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon". A szellem gyümölcsei pedig jól ismertek. Máshol azt mondja: "Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt ami az övé, de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ." - és megint - "Nem nagyobb a szolga az ő Uránál".
Búzát; azaz anyagi jólétet, gazdagságot. De, "ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben. Mert ahol van a ti kincsetek ott van a ti szívetek is. Nem szolgálhattok Istennek és Mammonnak". Annakokáért - "ne aggodalmaskodjatok tehát, hanem keressétek először Istennek országát és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek". S máshol azt mondja: "Valóban nagy nyereség az Istenfélelem megelégedéssel".
Békességet; vajon milyen békességet tud ez a békétlen világ adni? Jézus Krisztus azt mondja: "E világon nyomorúságtok lészen, de bízzatok én meggyőztem a világot". S megint - "Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom én néktek amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen."
Szép asszony feleséget; - szépet? ''Mint disznó orrában az aranyperec, olyan a szép asszony, akinek nincsen okossága." - továbbá - "Csalárd a kedvesség és hiábavaló a szépség, amely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának." Jogos a vágy egy társ után. De vajon ki tudtam engedni ezt a kezemből? Vagy pedig emberi logikának engedve szeretnék magamnak megszerezni valamit, amiből csak égedelem lesz, hiszen: "derék asszonyt kicsoda találhat"?! Bár tudnám teljesen elengedni elképzeléseimet s nem szorongatni azokat esztelenül! Mert "mindennek rendelt ideje van"! Addig is "adjad fiam a te szívedet nékem és a te szemeid az én útaimat megőrizzék. Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony". Jó tudni azt, hogy az én mennyei Atyám a Mindenható Isten, nagyon jól ismer. Tehát mindent teljesen rá lehet bízni, mert ha annyira szeretett, hogy "az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk"?! Ígyhát legyen minden az Ő tökéletes terve szerint az én életemben is! "Jól tudja a ti Atyátok mire van szükségetek, mielött kérnétek tőle."
Mennyire jelen van nálam is ez a kettősség, hogy "gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de látok egy másik törvényt az én tagjaimban mely ellenkezik. Mert a test a szellem ellen törekedik a szellem pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek amiket akartok." Képtelen vagyok akár a legkissebb csatát is megnyerni egyedül önmagam ellen, hiszen "nálam nélkül semmit sem cselekedhettek". De - "nincsen immár semmi kárhoztatásuk azoknak akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől." Erre akarok törekedni, amint kéri is, hogy "maradjatok Énbennem". "Akik pedig a Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt." Ez pedig teljes odaszánást követel, feltétel nélküli engedelmességet, ahol egészen meg kell semmisülnöm. "Szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, és ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elmétek megújulása által, hogy megvizsgáljátok mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." Szeretnék egyre jobban növekedni ebben is, hogy tisztán láthassam mi az Ő akarata az életemben. Szeretném ha szemeivel tanácsolhatna és lépésről lépésre vezethetne azon az úton, amin járnom kell. "Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtettvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." Hol is tartok akkor? Igaz rám az ige miszerint "erősek vagytok és Isten igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt"?
Bizonyára az emberek döntő többsége nem tartana normálisnak, ha elolvasnák ezt a néhány sort, de "tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak akik elvesznek, de nekünk kik megtartatunk, Istennek ereje".*
A bor, mely elbódít megfelel a reflektorfénynek, emberek elismerésének, irígykedésének. Mi pedig "ne legyünk hiú dicsőségkívánók". Isten egészen mást tervezett számomra. Azt ígérte, hogy megtanít arra az útra, amin járnom kell. Ez az út csakis Krisztus követése lehet. Ennek pedig egészen más gyümölcsei vannak. "Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon". A szellem gyümölcsei pedig jól ismertek. Máshol azt mondja: "Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt ami az övé, de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ." - és megint - "Nem nagyobb a szolga az ő Uránál".
Búzát; azaz anyagi jólétet, gazdagságot. De, "ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben. Mert ahol van a ti kincsetek ott van a ti szívetek is. Nem szolgálhattok Istennek és Mammonnak". Annakokáért - "ne aggodalmaskodjatok tehát, hanem keressétek először Istennek országát és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek". S máshol azt mondja: "Valóban nagy nyereség az Istenfélelem megelégedéssel".
Békességet; vajon milyen békességet tud ez a békétlen világ adni? Jézus Krisztus azt mondja: "E világon nyomorúságtok lészen, de bízzatok én meggyőztem a világot". S megint - "Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom én néktek amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen."
Szép asszony feleséget; - szépet? ''Mint disznó orrában az aranyperec, olyan a szép asszony, akinek nincsen okossága." - továbbá - "Csalárd a kedvesség és hiábavaló a szépség, amely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának." Jogos a vágy egy társ után. De vajon ki tudtam engedni ezt a kezemből? Vagy pedig emberi logikának engedve szeretnék magamnak megszerezni valamit, amiből csak égedelem lesz, hiszen: "derék asszonyt kicsoda találhat"?! Bár tudnám teljesen elengedni elképzeléseimet s nem szorongatni azokat esztelenül! Mert "mindennek rendelt ideje van"! Addig is "adjad fiam a te szívedet nékem és a te szemeid az én útaimat megőrizzék. Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony". Jó tudni azt, hogy az én mennyei Atyám a Mindenható Isten, nagyon jól ismer. Tehát mindent teljesen rá lehet bízni, mert ha annyira szeretett, hogy "az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk"?! Ígyhát legyen minden az Ő tökéletes terve szerint az én életemben is! "Jól tudja a ti Atyátok mire van szükségetek, mielött kérnétek tőle."
Mennyire jelen van nálam is ez a kettősség, hogy "gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de látok egy másik törvényt az én tagjaimban mely ellenkezik. Mert a test a szellem ellen törekedik a szellem pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek amiket akartok." Képtelen vagyok akár a legkissebb csatát is megnyerni egyedül önmagam ellen, hiszen "nálam nélkül semmit sem cselekedhettek". De - "nincsen immár semmi kárhoztatásuk azoknak akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől." Erre akarok törekedni, amint kéri is, hogy "maradjatok Énbennem". "Akik pedig a Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt." Ez pedig teljes odaszánást követel, feltétel nélküli engedelmességet, ahol egészen meg kell semmisülnöm. "Szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, és ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elmétek megújulása által, hogy megvizsgáljátok mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." Szeretnék egyre jobban növekedni ebben is, hogy tisztán láthassam mi az Ő akarata az életemben. Szeretném ha szemeivel tanácsolhatna és lépésről lépésre vezethetne azon az úton, amin járnom kell. "Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtettvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." Hol is tartok akkor? Igaz rám az ige miszerint "erősek vagytok és Isten igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt"?
Bizonyára az emberek döntő többsége nem tartana normálisnak, ha elolvasnák ezt a néhány sort, de "tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak akik elvesznek, de nekünk kik megtartatunk, Istennek ereje".*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)