"Mivel e sor végén két csillag van, ezért Peti szabadon szerkesztve felrakhatja a honlapjára:-) **" írja Sanyi a január végi "
Kicsit megint" című bejegyzésemhez, egy
másik helyen pedig azt kérdi, hogy:
"ez a beírásom csak egy megjegyzés, ezért honnan veszitek észre, hogy beírtam. Mindig minden témát elejétől végig kell böngészni, hogy megtaláljam az esetleges új hozzászólást, vagy van erre valami praktikusabb lehetőség is?"
Mivel én vagyok a moderátor, ezért minden egyes beíráskor kapok egy emilt, de mások csak akkor találkoznak a régen írt dolgokhoz való hozzászólásokkal, ha visszalapoznak, és külön keresik azokat. Szerintem ez egy ilyen szűk körű blogon nem gond, mert rendszerint mindenki elolvas mindent azon frissiben, ha reflektálni akar, azt nyomban megteszi, és ez mások előtt is láthatóvá válik. Ha nem akar kommentálni, akkor később sem valószínű, hogy hozzáír valamit egy régen lecsengett témához. A dolog akkor válik problémává, ha valaki új csatlakozik a blog-tagokhoz (ebben az esetben Sanyi), végigolvassa a korábban beírtakat, némelyikhez hozzászól, de mivel a többiek nem látják, és nem reagálnak a reagálására, ő úgy érezheti, hogy mellőzik, nem szeretik, gondolatai nem hagynak kellő viszhangra másokban :). Hogy ez nehogy így legyen, idelinkeltem nektek hozzászólásait. Lássátok, olvassátok, reagáljátok.
Még csak annyit, hogy hasonló a dolog a frankpeti.net-en is, csak ott sokszor van kései hozzászóló, hisz jóval nagyobb az olvasótábor, vannak akik csak hetente, havonta, vagy többhavonta látogatják, így ti sok-sok commentről lemaradtok :)). Én egybe látom az összes beszólást időrendi sorrendben (mert ott is én vagyok a nagyfőnök :)
