comment

Peti legutóbbi megnyilatkozását, és az azt követő commentet olvasva a honlapon, megihletődtem, s már-már én is írtam egy commentet. Íme

Üzenem mindenkinek,
hogy a sárga csillag
fényéből semmit sem kopott,
értelme lett csak megszokott.

Hogy oly korban éltem én e földön,
mikor boldogok lehettek,
kiknek szívök tiszta vala,
hol csak az nézett szabad szemekkel
kinek kezéhez semmi sem ragadt.

Mikor ha bújt az üldözött,
és felé kard nyúlt barlangjába
szerte nézett s meglelé
az honját a hazába’.

Mikor még az ember ismerte asszonyát,
egy kertben nevelkedett a szőlő, fű és maláta
s a békét nem lophatta meg többé már
sem emlék, sem varázslat.

De aztán úgy döntöttem, hogy mit ugrabugrálok én, elég most itt elmondanom, hogy nagyon szeretem a családot, mindenkit olyannak amilyen, és ez hatalmas ajándék. S különben is, mit használna az embernek, ha az egész világot megnyeri, majd úgy tér nyugovóra este, hogy „Adós soha nem maradtam – minden pofont visszaadtam.”?